| A NAPOT IS KÖZÖSEN JÁRATJÁK |
|
Bem Táncegyüttes műsoraGaál András emlékéreIdőpont: 2006. november 17. 19 óra és 2006. november 19. 13 óra (minősítő műsor) Helyszín: Hagyományok Háza, színházterem
Mottó: „Csak most a magam hatvan esztendejével értem meg igazán hajdani hatvanesztendős nagyanyámat. Ha testben már lankadóan is, lélekben még teljességében élte a „jelen”-t. A „jövő” is izgatóan érdekelte, bár annyiban másként, mint régen, hogy rejtett sajdulás társult minden jövőbe szálló képzeletéhez: „akkor én nem leszek már”. De nem akart, nem tudott belenyugodni abba a „nem levésbe”. Ha a távol jövő felé beszűkült karja tárulása, a múltat ölelte magához: leélt életét jövőbe vetett reményeihez. Úgy védekezett az enyészet ellen, hogy megőrizte a feledésbe, az enyészetbe hullót, s amennyit megőrzött, annyit a múltból, magából, korából is kimentett a halál uralma alól. Azzal fogott ki az időn, amikor az már közel sodorta sírjához, hogy ellenkező irányba nézett, nem a sír felé. Maga és a sír közé megélt s élő tevékenységét állította. Az öregség értelmét abban látta, hogy kicselezve a halált, a maga által megélteket az utódoknak igyekezett átalmenteni - tanulságképpen. Öröklődött-e, vagy tudat alatt plántálódott belém? Ki tudná megmondani?” (Horváth István: Magyarózdi toronyalja) A Cím margójára: „Ahagy felkél a nap a székelyek taszíttyák felfelé favilláva, amég elér a legmagasabb pantig. Annét le aztán a makányok húzzák jufagó haragga a hegyejik megé.” (Horváth István: Magyarózdi toronyalja) Műsor
Előadják: A Bem Táncegyüttes tánckara Muzsikál: Az Üsztürü zenekar Zenei szerkesztő: Major Levente és Kis István A koreográfiákat készítette és a műsort összeállította: Kis István és Kis Demeter Erika |